| |
A bioszférában a hőmérsékleti
viszonyok a Nap sugárzásától, földfelszín
és a légkör sajátosságaitól függ. A nap
felmelegíti a földfelszínt, a felszín a közvetlenül
felette elhelyezkedő levegőréteget melegíti.
A meleglevegő felfelé áramlik és helyébe felülről
hideg levegő kerül. A földfelszín hőkisugárzása
is a levegőbe jut, de annak vízgőz-, valamint
széndioxid tartalma elnyeli azt, hőenergiáját
visszatartva a légkörben. Ez az üvegházhatás
mely emeli a légkör átlaghőmérsékletét,
és csökkenti a hőmérsékleti ingadozások szélsőségeit.
A különböző területek hőmérsékleti
viszonyait több tényező is befolyásolja. Az
egyenlítőtől a sarkok felé haladva évi átlaghőmérséklet
egyre csökken. Hasonlóan változik a földfelszínen
függőleges irányban is. A hegységekben fölfelé,
a tengerszinttől lefelé haladva tapasztalhatunk
csökkenő átlaghőmérsékletet. Ezekre a
domborzati viszonyok módosító tényezőként
hatna (pl.: a hegy déli lejtőjén meleg van, míg
az északi lejtőn összegyűlt hideg levegő
miatt hidegebb van). Az élőlények hőtűrő
képessége az élővilágot két nagy csoportra
osztja. A tág hőtűrő képességűek (pl.: mohák,
zuzmók, bálnák), és a szűk hőtűrő képességűek
ezek a vagy hideget vagy meleget kedvelő élőlények.
|