
![]() |
|
|
||||
Mátyás a hatalom
összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet.
Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó
bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását.
A legfontosabb államügyeket a kancellária, a gazdasági ügyeket
a kincstartóság, az igazságszolgáltatást a király személyes
jelenlétének bírósága végezte. A nagyurakkal szemben növelte
a megyék befolyását, s a főurak pereiben is a megye lett
illetékes. 1485-ben szabályozta a nádor jogkörét, akit a
rendek választottak. Támogatta a városok fejlődését.
Felismerte, hogy a főváros fejlődését akadályozza, hogy a
határ menti városok árumegállító joguk alapján feltartóztatják
a kereskedőket. Felfüggesztette Pozsony, Sopron és Nagyszombat
jogát, s 1485-ben Bécs is erre a sorsra jutott. Mátyás támogatta
az erdélyi szász városokat is. Egyesítette Erdély szászok
lakta vidékeit és létrehozta a szászok önkormányzatát.
Ugyan az uralkodó támogatta a városait, de gazdaságilag ki is
használta őket, s magas adókat vetett ki rájuk.
A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak,
de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba.
Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért
kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte,
hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az
adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni
háború költségeire kell fordítani, később azonban már
feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre
megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget.
Mátyás már
gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben
részesült, s korán megismerkedett a század új, humanista
gondolataival. A budai udvar fényűző, a kor szellemét tükröző
kialakításában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mátyást
a szomszédos uralkodók lenézték, hogy nem régi uralkodócsaládból
származott. A korabeli írók viszont a század legnagyobb mecénásai
között tartották. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai
művészek és tudósok álltak az udvar alkalmazásában. Saját
történetírója Bonfini volt. Mátyás könyvtárában a
Bibliotheca Corvinianaban az ókori szerzőktől a korabeli,
humanista művekig számos alkotások megtalálhatók voltak.
1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést
szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.
1476-ban feleségül
vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban
nem született.
1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az „Ausztria hercege”
címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német királlyá
azonban nem választották.
1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen
fiát, Corvin Jánost emelik trónra.