Mátyás király A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta. Ekkor mutatkozott meg igazán a Hunyadi család és szövetségeseinek hatalma. 1457 ôszén meghalt V. László. Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek (1458. jan.). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek. Az 1458. jan. 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák. Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, s váratlan eréllyel látott az erős, központi hatalom megszervezéséhez. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás kiszorította az országból, s 1463-ban Bécsújhelynél békét kötnek. Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra. Mátyás a törökök ellen fordult, elfoglalta Jajcát és Szreberniket. 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy győzelmet aratott a törökök ellen. Mátyás felesége, Pogyebrád Katalin gyermekszülésben meghal. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet. 10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.

*.hu Hunyadi Mátyás kora Találtál olyan oldalt, amely ugyanezzel a témával foglalkozik? Küld el a címét!

Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását.
A legfontosabb államügyeket a kancellária, a gazdasági ügyeket a kincstartóság, az igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte. A nagyurakkal szemben növelte a megyék befolyását, s a főurak pereiben is a megye lett illetékes. 1485-ben szabályozta a nádor jogkörét, akit a rendek választottak. Támogatta a városok fejlődését. Felismerte, hogy a főváros fejlődését akadályozza, hogy a határ menti városok árumegállító joguk alapján feltartóztatják a kereskedőket. Felfüggesztette Pozsony, Sopron és Nagyszombat jogát, s 1485-ben Bécs is erre a sorsra jutott. Mátyás támogatta az erdélyi szász városokat is. Egyesítette Erdély szászok lakta vidékeit és létrehozta a szászok önkormányzatát. Ugyan az uralkodó támogatta a városait, de gazdaságilag ki is használta őket, s magas adókat vetett ki rájuk.
A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget.

Mátyás már gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, s korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. A budai udvar fényűző, a kor szellemét tükröző kialakításában nyilván az is szerepet játszott, hogy Mátyást a szomszédos uralkodók lenézték, hogy nem régi uralkodócsaládból származott. A korabeli írók viszont a század legnagyobb mecénásai között tartották. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek és tudósok álltak az udvar alkalmazásában. Saját történetírója Bonfini volt. Mátyás könyvtárában a Bibliotheca Corvinianaban az ókori szerzőktől a korabeli, humanista művekig számos alkotások megtalálhatók voltak.
1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.

1476-ban feleségül vette a nápolyi király leányát, Beatrixot. Gyermekük azonban nem született.
1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az „Ausztria hercege” címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német királlyá azonban nem választották.
1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra.

Numero7.com Banner Plus